Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hír-újságok''20/1

Országadatok

Hazánk Magyarország területe 9.301.141 hektár, lakosságszáma 2020 derekán 9.769.500 fő volt.

3155 településünk van, melyből 346 város. A települések összes belterülete 690.623 hektár. 2019. évi adatok szerint az ország földterületéből művelés alól kivett terület 1.984.300 hektár (21,3 %), mezőgazdasági terület 5.309.500 hektár (57,1 %).

A 2019 végén nyilvántartott összes erdőterületünk 2.054.300 hektár, ebből állami tulajdonú erdőterület 1.155.100 hektár, ami az összes erdőt 56,23 %-a. Az állami erdőterületeken 100 %-os állami tulajdonban levő 22 zártkörü részvénytársaság (zrt.) gazdálkodik. Az összes erdőterületből az erdőrészletek összes területe 1.938.544 hektár, ebből számítjuk az erdősültségünket. Országunk erdősültsége e területadat alapján 20,84 %. Az erdőrészletek összes területében a védett vagy fokozottan védett és az azokon kívüli Natura 2000 területek együttes aránya 41,86 %.

Az ország vadászatra alkalmas területe 8.210.033 hektár, ami a települési belterületeken kívüli teljes országterület 95,35 %-a. A vadászterületek száma 1.448. A vadászok létszáma 2.822  hivatásos vadásszal együtt közel 67.500 fő.

Magyarország jelenlegi vízterülete 280.882 hektár, ami az ország teljes területének 3,02 %-a. Ebből az állóvizek területe 209.967 hektár, aránya 2,26 %, a vízfolyások területe 70,915 hektár, aránya 0,76 %. A vízvédelmi, vízkárelhárítási és vízgazdálkodási feladatokat 12 vízügyi igazgatóság látja el.

Az egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított országos jelentőségű védett vagy fokozottan védett természeti területek összes kiterjedése a legutóbbi nemzeti parki területi változás után 848.919 hektár, ez az ország területének 9,13 %-a. A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló fajok száma (állat-, növény- és gombafajok együtt) 2.082, ebből védett faj 1.762, fokozottan védett faj 272, az azok között nem szereplő, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj pedig 48. Az élő szervezeteken kívül természeti érték a barlang is, valamennyi (jelenleg 4177) „ex lege” védett, közülük 145 fokozottan védett, 260 megkülönböztetetten védett, 104 régészetileg jelentős és 5 gyógybarlang. Az országos jelentőségű védett vagy fokozottan védett természeti területek és értékek természetvédelmi kezelője a 10 nemzeti park igazgatóság.

Köszönet az AM, a FÖMI, a KSH, az NFK és az OVF adatszolgáltatásáért.

2020. december/2021. január - Dr. Temesi Géza

֍

Sok a jogszabály-módosítás

Ahogy az alábbi hír-újság is kezdődik, végtelenül sok jogszabály keretei között élünk, a törvényektől a kormány- és miniszteri rendeleteken keresztül az önkormányzati rendeletekig. Emellett rengeteg a törvény- és rendelet-módosítás a pandémiától és más objektív változásoktól függetlenül is.

December 22-23-án két nap alatt jelentek meg a Magyar Közlöny számaiban például az alábbi jogszabály-módosítások.

Magyarország (2012. január 1-jén hatályba lépett) Alaptörvényének kilencedik módosítása.

Gyakorlatilag 2017. január 1-jétől hatályos a 2016. évi CLVI. törvény a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól (turizmusfejlesztési törvény). Megjelent a 633/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletek módosításáról, és a 634/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet egyes turisztikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

A halgazdálkodás és a vízgazdálkodás törvényi szabályozása is módosult egy-egy törvénnyel:

2020. évi CLXXIV. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról,

2020. évi CLXXV. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról.

A területrendezés alaptörvényei az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről, továbbá a 2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről. Miniszteri rendeleti szinten megjelent a 20/2020. (XII. 21.) MvM rendelet a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet módosításáról.

2020. december 23. - Dr. Temesi Géza

֍

Negyedszázados emlékezés jogalkotásunkra

Végtelenül sok jogszabály keretei között élünk, a törvényektől a kormány- és miniszteri rendeleteken keresztül az önkormányzati rendeletekig. A koronavírus világjárvány miatt is számtalan új jogszabály született, és még több jogszabály-módosítás látott napvilágot. Az Országos Természetőr Társaság két weboldalának az egyik alapvető célja a természetvédelemmel összefüggő jogszabályok ismertetése, az alkalmazásukkal történő oktatási-nevelési célú elektronikus publikációs tevékenység. Külön jogszabályjegyzékeink is léteznek aloldalak és menüpont alatt százas nagyságrendekkel.

Negyedszázada készültek a természetvédelmet és a környezetvédelmet megalapozó, később többször módosított, vagy „újjászületett” törvények. Az 1995. évi LIII. törvény (környezetvédelmi törvény, Kt.) és az 1996. évi LIII. törvény (természetvédelmi törvény, Tvt.) az elsők. Utóbbival együtt született az 1996. évi LIV. törvény (erdőtörvény, Evt.) és az 1996. évi LV. törvény (vadászati törtvény, Vtv.). A vadászati törvény is többször került módosításra, az erdészet terén pedig újabb erdőtörvény született, a 2009. évi XXXVII. törvény. Az 1997. évi XVI. törvényt (halászati törvény, Hhtv.) szintén újabb törvény váltotta: a 2013. évi CII. törvény (halgazdálkodási törvény, Hhvtv.). A felsorolt törvényi területeken számos végrehajtási rendelet készült, összességében ezeknek a jogszabályoknak a feladata a természet védelméhez fűződő célok és érdekek érvényesítése.

Egynegyed századdal ezelőtt nagyban folyt a fenti és más, a természet védelmét elősegítő törvények, valamint végrehajtási rendeleteik előkészítésének és megalkotásának folyamata. Aktív állami közszolgálati évek voltak.

2020. december 11. - Dr. Temesi Géza 

֍

Új vadászható apróvad

A Magyar Közlöny 2020. évi 231. számában megjelent az agrárminiszter 52/2020. (X. 27.) AM rendelete egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (vhr.) 1. § (1) és (2) bekezdései módosításának eredményeként hasznos apróvadfajként és közösségi jelentőségű vadászható állatfajként került a vadfajok közé a vörös fogoly (Alectoris rufa), egész éves vadászati idénnyel. Miről is van valójában szó? Egy idegenhonos faj behozataláról, hazai tenyésztéséről, kibocsátásáról és levadászásáról, ólomsörétes lelövöldözéséről. Ez a sportvadászat, a vörös fogoly pedig konkurrencia az őshonos szürke fogoly számára. A vadgazdálkodásért felelős miniszter (az agrárminiszter) a természetvédelemért felelős miniszterrel (az agrárminiszterrel) egyetértésben így döntött (lásd Vtv. 1. § (2) bekezdést).

Változnak a vadászati idények is. A gímszarvas borjú szeptember 1-től egészen április végéig, a muflonkos pedig újra egész évben vadászható.

2020. október 28.

֍

Hortobágyi Nemzeti Park védőövezete

A Magyar Közlöny 2020. évi 209. számában megjelent az agrárminiszter 45/2020. (IX. 21.) AM rendelete a Hortobágyi Nemzeti Park védőövezetének kijelöléséről. A védőövezetre vonatkozó törvényi szabályozásokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 30. § (1) - (5) bekezdései állapítják meg. Az AM rendelet meghatározza a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét, és 1. melléklete jelöli meg a védőövezetként szolgáló 91.480,93 ha összes terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait. Ez az első miniszteri rendelet, amely országos jelentőségű védett természeti területet (adott esetben nemzeti parkot) védőövezettel lát el. [A Hortobágyi Nemzeti Park területe 80.957,2 ha (2019. december 31. - forrás: www.termeszetvedelem.hu)]

2020. szeptember 22.

֍

Nemzeti parkok ünnepei

A Föld első nemzeti parkja az Amerikai Egyesült Államokban 1872-ben kijelölt Yellowstone Nemzeti Park, számos további nemzeti park közül pedig az egyik legnevezetesebb a Grand Canyon Nemzeti Park 1919-ben került kijelölésre. Európában először Svédországban jelöltek ki nemzeti parkokat 1909. május 24-én, ezen a napon ünnepeljük 1999-óta évente az Európai nemzeti parkok napját. Az első európai nemzeti park az 1909. évben védetté nyilvánított kilenc svéd nemzeti park közül az Abisko Nemzeti Park. Európa sok országának vannak csodálatos nemzeti parkjai, szép feladat a tanulmányozásuk is. A magyarországi 956 m magas Bálványról kedvező feltételek esetén látható a szomszédos Szlovákia első és legnagyobb nemzeti parkja, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) hegyvonulata. Látogatási élményeim fűződnek nem csak a TANAP-hoz, hanem az említett első európai nemzeti parkhoz, valamint az 1926-ban alapított világhíres Kruger Nemzeti Parkhoz is a Dél-afrikai Köztársaságban.

Magyarország tíz nemzeti parkja között a legrégebbi az 1973. január 1-je óta létező Hortobágyi Nemzeti Park. A Magyar nemzeti parkok hetét 2007-óta ünnepeljük. Az idei gödöllői szeptember 11-13-ai nyitó rendezvényt követő héten, szeptember 14-20-ig tartanak az ünnepi napok nemzeti park igazgatóságonkénti programjai gazdag kínálatokkal.

2020. szeptember 12. - Dr. Temesi Géza

֍

Ismét kormányrendeletek módosítása

A Magyar Közlöny 2020. évi 203. számában megjelent A Kormány 425/2020. (IX. 10.) Korm. rendelete egyes agrártárgyú kormányrendeletek módosításáról. Az új kormányrendelet jelentősen módosítja mind a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendeletet, mind a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletet.

2020. szeptember 11.

֍

Új védett természeti terület

A Hír-újságok-3 menüpont alatt Új rendeletek, új védett terület címmel 2020. március 31-én arról adtunk hírt, hogy megjelent a 7/2020. (III. 25.) AM rendelet a Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület létesítéséről. Ez a 173. országos jelentőségű természetvédelmi területünk (TT) közel 300 ha (299,91 ha) kiterjedésű. Természetvédelmi kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

A fenti tavaszi védetté nyilvánítás után nyarunk derekán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy 2020. augusztus 7-én a Magyar Közlöny 185. számában olvasható az agrárminiszter 40/2020. (VIII. 7.) AM rendelete a Jáki kardvirágos erdő természetvédelmi terület létesítéséről. Legújabb, 174. országos jelentőségű természetvédelmi területünk (TT) 69,56 ha-os. Természetvédelmi kezelője az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

Kísérjük figyelemmel a területi védetté nyilvánításokat és természeti értékek védetté nyilvánításait egyaránt! Utóbbiról szól Évtizedünk védetté nyilvánításai címmel június 27-én a Hír-újságok-2 alatt, a barlangokról (ex lege védett természeti értékek) pedig külön A barlangok hónapja címmel a Hír-újságok-3 alatt március 3-án megjelent hír.

2020. augusztus 10.  Dr. Temesi Géza

֍

Előzmény: https://termeszetor-tarsasag.eoldal.hu/cikkek/hir-ujsagok--20-2/

tarsasagi-jelveny-szerk.jpg