HAZAI TERMÉSZETVÉDELEM - Természetőrzés

HAZAI TERMÉSZETVÉDELEM - Természetőrzés http://www.termeszetor-tarsasag.eoldal.hu/ A TERMÉSZET ŐRZÉSE <img abp="740" src="" style="margin: 1px 10px; width: 24px; height: 135px; float: left;" v:shapes="_x0000_s1026" />A természet őrzésének történelmi gyökerei a tulajdonosi őrzés, az erdőőrzés és a vad, hal őrzése, de a csendőrségnek és a mezőőröknek is voltak a természeti területek és értékek védelmével, őrzésével összefüggő feladatai.  A hazai, államilag szervezett és szoros értelemben vett természetvédelmi őrzés kezdetekben az erdészet szervezetén belül valósult meg, majd a természetvédelmi őr jogintézménye is az erdőőr analógiájára alakult ki. A jogállás, jogviszony tekintetében azonban a természetvédelmi őr intézkedésre jogosult hivatalos személlyé vált, míg az erdő őrzését ellátó erdészeti szakszemélyzet erdőgazdálkodói alkalmazott maradt. Évtizedünkben a történeti múlthoz képest fordított analógia volt tapasztalható, és a természetvédelmi őr jogintézménye szolgált mintául. A természetvédelmi őrszolgálat mintájára alkották meg a hatósági erdővédelmi szolgálat jogintézményét, de az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységének szabályozására hozott törvényhez is a természetvédelmi őrszolgálat szabályozása szolgált tartalmi mintaként. Az erdővédelmi szolgálat azonban a gyakorlatban nem működött, a feladatkört az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjai vették át. A természetvédelmi őrszolgálaton kívül a természet őrzését végzi törvényben meghatározott feladatkörében a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a hivatásos vadász és a halászati őr (2019-től hivatásos halőr) is. A természetőrzést segítheti a mezei őrszolgálat, de közreműködnek a természet őrzésében állampolgári segítők, polgári természetőrök és társadalmi halőrök is. Mindösszesen több mint 8000 fő lát el országunkban (különböző mértékű részvétellel) a természet őrzésével összefüggő feladatokat. A TERMÉSZET ŐRZÉSÉT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK A természet őrzését ellátó személyek különböző jogállással és jogviszony keretében, különböző intézkedési kötelességekkel, jogosultságokkal és feltételekkel látnak el törvényben előírt feladatkörükben és illetékességi területükön őrzési, őrszolgálati feladatokat. A hivatásos személyek törvényi gyűjtőfogalma a 2012. évi CXX. törvény alapján &bdquo;rendészeti feladatokat ellátó személyek”, akiknek a tevékenységét ez a törvény, valamint a vonatkozó ágazati törvények szabályozzák. 1. Természetvédelmi őrszolgálat [természetvédelmi őrzés] 1.1. Természetvédelmi őr (állami) – állami (igazgatási) őrzés. 1.2. Önkormányzati természetvédelmi őr – önkormányzati (igazgatási) őrzés. 1.3. Polgári természetőr – állampolgári (őrzési) közreműködés. A(z állami) természetvédelmi őr kormánytisztviselő, hivatalos személy, illetékességi területe az alkalmazó nemzeti park igazgatóság működési területe. Az önkormányzati természetvédelmi őr hivatalos személy, önkormányzati köztisztviselő, önálló alkalmazásban vagy önkormányzati rendészeti szerv tagjaként. Illetékességi területe a helyi jelentőségű védett természeti terület. A természetvédelmi őrzés alapvető jogszabályai: 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (59., 63. és 66. §); 1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról – II. Fejezet; 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról; 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról; 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a polgári természetőrökről; 2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról; 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről [helyszíni bírság kiszabása – 1.1. természetvédelmi őr és 1.2. önkormányzati természetvédelmi őr: 177. § (1) a), 187. § (1) b), 193., 195., 196., 202/A, 242., 243., 245. § (1)]. 2. Erdőterületek, erdei természeti értékek, erdei termékek őrzése [erdőőrzés] 2.1. Erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja – állami (igazgatási) őrzés. 2.2. Rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet tagja – erdőgazdálkodói szakszemélyzeti (vagyon)őrzés. Az erdészeti szakszemélyzet az erdőgazdálkodó alkalmazottja, illetékességi területe az erdőterület és az erdészeti magánút. Állami erdőterületen 100 %-os állami tulajdonban levő erdészeti Zrt-k az erdőgazdálkodók. Az erdészeti szakszemélyzet tagja önkormányzat önálló alkalmazottja, vagy önkormányzati rendészeti szerv tagja is lehet. Az erdészeti szakszemélyzet tagja egyes rendészeti feladatokat is végző közfeladatot ellátó személy. Az erdőőrzés alapvető törvényei: 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (98. és 100. §); 2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról; 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről [helyszíni bírság kiszabása – 2.1. erdővédelmi szolgálat tagja: 177. § (1) a), 242. és 243. §].  3. Vadászterületek, vadállomány és élőhelyének őrzése [vadőrzés (vad = vadászható vadon élő állatok)] 3.1. Hivatásos vadász – szakszemélyzeti (vagyon)őrzés. [3.2. Tájegységi fővadász - minisztériumi alkalmazásban álló szakember.]  [3.3. Vadászati hatósági feladatokat ellátó személy.] A hivatásos vadász a vadászatra jogosult alkalmazottja, aki egyes rendészeti feladatokat is ellátó személyként büntetőjogi védelemben részesül. Illetékességi területe a vadászterület és a közforgalom elől elzárt magánút. Megjegyzés: a 3.2. és 3.3. alatti személyeket a 2012. évi CXX. törvény nem tartalmazza. A vad és élőhelye őrzésének alapvető törvényei: 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (50 – 55. §); 2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról.  4. Halgazdálkodási vízterületek, halállomány és élőhelyének őrzése [halőrzés, halászati őrzés] 4.1. Állami halőr - állami (igazgatási) őrzés (NÉBIH). 4.2. Hivatásos halőr – szakszemélyzeti (vagyon-, vagy igazgatási) őrzés. 4.3. Társadalmi halőr – állampolgári (őrzési) közreműködés. A hivatásos halőr a halgazdálkodásra jogosult, a halgazdálkodási hatóság vagy az önkormányzat alkalmazottja. Utóbbi esetben állhat önálló alkalmazásban vagy önkormányzati rendészeti szerv tagjaként is foglalkoztatható. Egyes rendészeti feladatokat ellátó személyként büntetőjogi védelemben részesül. Illetékességi területe a halgazdálkodási vízterület és partja. Hivatásos halőr feladataival mezei őrszolgálat is megbízható. A halászati őrzés alapvető törvényei: 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről (56 – 57. §); 2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról; 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről [helyszíni bírság kiszabása –  4.1. halászati őr: 177. § (1) a), 202., 202/A, 203., 215. és 245. § (1)]. 5. Mezei őrszolgálat, mezőőr [termőföldek őrzése] Részben közreműködnek még a természet őrzésében a mezőőrök is. A mezei őrszolgálat a halászati őrzés feladataival is megbízható. A mezőőrt önkormányzat foglalkoztatja önálló alkalmazásban vagy önkormányzati rendészeti szerv tagjaként. A mezőőr egyes rendészeti feladatokat ellátó személyként büntetőjogi védelemben részesül. Illetékességi területe a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldekre terjed ki. A mezei őrszolgálat alapvető törvényei: 1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról – III. Fejezet; 2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról; 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről [helyszíni bírság kiszabása –  5. mezőőr: 177. § (1) a), 215., 241. és 245. § (1)]. 2019 © Dr. Temesi Géza Didaktikai ábra: <a abp="1075" href="/file/7/a-termeszet-orei.pdf">a természet őrei.pdf</a>   POLGÁRI SEGÍTŐK A következő két publikáció a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján foglalja össze a természetvédelmi őrzést segítő polgári természetőrrel és a halászati őrzésben közreműködő társadalmi halőrrel kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat. A POLGÁRI TERMÉSZETŐR <div abp="1097" class="entry-content"> A polgári természetőr jogintézménye 1997-óta létezik, korábban a természetvédelmi őrzés állampolgári segítőinek más megnevezései voltak. A természetvédelmi őrzésben történő polgári közreműködés hatályos jogi szabályozásait törvény és miniszteri rendelet állapítja meg. Ezek ismertetése azért is fontos, mert még több mint egy évtizeddel a hatálybalépésük után is a korábbi rendszer alkalmazásával találkozhattunk, amelyekről a világhálón ma is olvasható elektronikus publikációk szólnak, félrevezetve esetleg a laikus olvasót. A rendszerváltás után – ha késve is – a természet polgári őrzése terén is alapvető jogi változások történtek, immár 17 évvel ezelőtt! A témakör jogszabályi összefoglaló ismertetése azt a célt is szolgálja, hogy a polgári természetőrök jogszerű feladatellátását elősegítse. 1. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSOK A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 66. §-ában foglaltak szerint a nemzeti park igazgatóságok és az önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik. Jogosultságok A polgári természetőr a Tvt. 66. § (2) bekezdése alapján az igazolványában meghatározott területen jogosult: <ul abp="1128"> <li abp="1129" style="text-align: justify;">védett természeti területekre belépni,</li> <li abp="1133" style="text-align: justify;">szolgálati jelvényt és igazolványt használni,</li> <li abp="1137" style="text-align: justify;">természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre, illetve annak jogkövetkezményeire, valamint távozásra felszólítani,</li> <li abp="1141" style="text-align: justify;">védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekről tájékoztatást adni.</li> </ul> Személyi követelmények – kizáró okok A polgári természetőrökkel szemben támasztott személyi követelményekről is rendelkeznek a Tvt. 66. § (3) – (8) bekezdései, amely szerint nem lehet polgári természetőr az a személy, aki a) büntetett előéletű, b) természetőri tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt áll, c) nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. Azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn az a) vagy b) pontban meghatározott kizáró ok, a polgári természetőrnek jelölt személy az igazgatóság vagy a települési önkormányzat részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Nem lehet polgári természetőr továbbá az a személy sem, <ul abp="1170"> <li abp="1171" style="text-align: justify;">akit a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vontak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,</li> <li abp="1175" style="text-align: justify;">akit természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtottak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.</li> </ul> A polgári természetőr megbízatásának időtartama alatt a természetvédelmi hatóság fentieket ellenőrizheti, az ellenőrzés céljából adatot igényelhet a szabálysértési nyilvántartásból, továbbá az adatokat kezelheti a Tvt. szabályozása szerint. 2. A POLGÁRI TERMÉSZETŐR FELADATAINAK ELLÁTÁSA A polgári természetőrök tevékenységének feltételeit, feladatai ellátásának alapvető szabályait a polgári természetőrökről szóló 33/1997. (XI. 20.) KTM rendelet (vhr.) határozza meg. A vhr. alapján a polgári természetőr önként vállalt, díjazás nélküli feladatának ellátásával a nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban igazgatóság), továbbá a települési önkormányzat közfeladatát, különösen őrszolgálati és tájékoztató munkáját segíti. Feladatellátás (vhr. 2 – 3. §) A polgári természetőr az igazgatóság, valamint a települési önkormányzat természetvédelmi őrzési tevékenységét <ul abp="1204"> <li abp="1205" style="text-align: justify;">a Természetvédelmi Őrszolgálat őrzési feladataiban való közreműködéssel és</li> <li abp="1209" style="text-align: justify;">önálló szolgálattal segítheti.</li> </ul> Feladatát az igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat által kijelölt munkatársának irányításával, önálló szolgálat esetében legalább három fős csoportban látja el. A polgári természetőr csoportot az igazgatóság, illetve a települési önkormányzat kijelölt munkatársa által megbízott csoportvezető vezeti. A polgári természetőrök részletes feladatait, irányításuk, ellenőrzésük rendjét a polgári természetőr és az igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat közötti, határozott időtartamra kötött megállapodásban kell meghatározni. A polgári természetőr a feladata ellátása során köteles: <ul abp="1230"> <li abp="1231" style="text-align: justify;">szolgálati jelvényét és igazolványát magánál tartani,</li> <li abp="1235" style="text-align: justify;">fellépése során határozottan és udvariasan eljárni,</li> <li abp="1239" style="text-align: justify;">a védett természeti területre látogatók figyelmét – szükség esetén – felhívni a természetvédelem szabályainak megtartására, számukra tájékoztatást adni,</li> <li abp="1243" style="text-align: justify;">a jogellenességre, illetve a jogkövetkezményekre való figyelmeztetésre, valamint a távozásra történő felszólításra vonatkozó jogosítványa gyakorlása előtt polgári természetőri minőségét az érintettel közölni, magát szolgálati igazolványa felmutatásával igazolni,</li> <li abp="1251" style="text-align: justify;">az észlelt jogellenes helyzetet vagy cselekményt, továbbá a védett természeti érték vagy terület veszélyeztetettségét vagy károsodását az igazgatóságnak haladéktalanul bejelenteni.</li> </ul> A polgári természetőr a természet védelmével kapcsolatos szabályok megsértésének észlelésekor szolgálati feladatainak ellátásán kívül is jogosult a Tvt. 66. §-ának (2) bekezdésében foglalt jogait gyakorolni. Ki lehet polgári természetőr? (vhr. 4 – 5. §) Polgári természetőr az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki: <ul abp="1273"> <li abp="1274" style="text-align: justify;">közép- vagy felsőfokú szakirányú szakképesítéssel vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, és polgári természetőri ismeretekből vizsgát tett,</li> <li abp="1278" style="text-align: justify;">középiskolai végzettséggel és alapfokú vagy középfokú nem szakirányú szakképesítéssel vagy alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítéssel rendelkezik, és polgári természetőri ismeretekből vizsgát tett,</li> <li abp="1282" style="text-align: justify;">polgári természetvédelmi feladatok rendszeres, legalább évi két alkalommal, szervezett formában és díjazás nélkül történő ellátását a megállapodásban vállalja.</li> </ul> Lásd személyi kizáró okokat is a Tvt. 66. § (3) – (8) bekezdéseiben (1.2 fejezet)! Polgári természetőri vizsga és továbbképzés (vhr. 6. §) A polgári természetőri vizsga természetvédelmi és jogi ismeretekből áll. A vizsga tananyagát az igazgatóság a polgári természetőrnek jelentkező személy kérésére rendelkezésére bocsátja. A szakirányú közép- vagy felsőfokú szakképesítéssel vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy kizárólag jogi ismeretekből tesz polgári természetőri vizsgát. Főiskolai vagy egyetemi szintű államigazgatási szakképzettségű, illetőleg egyetemi szintű jogász szakképzettségű személynek közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettség hiányában kizárólag természetvédelmi ismeretekből kell vizsgát tennie. A polgári természetőri vizsgával kapcsolatos további szabályozásokat a vhr. és melléklete tartalmazza. A polgári természetőri vizsgára az a személy bocsátható, aki az igazgatóság által évente egy alkalommal szervezett polgári természetőri tanfolyamon részt vett. A vizsgát az igazgatóság által felkért háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A sikeres vizsgáról az igazgatóság igazolást állít ki. Ha a jelentkező két alkalommal sikertelen vizsgát tesz, akkor a második sikertelen vizsgát követő 1 éven belül ismételt vizsgát nem tehet. Az igazgatóság más igazgatóságnál tett polgári természetőri vizsgát elismeri, de a megállapodás megkötése előtt a polgári természetőrt a helyi ismeretekből továbbképzésben részesíti. A polgári természetőrnek rendszeresen – legalább 3 évente – továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzésen való részvétel igazolása a határozott idejű megállapodás ismételt megkötésének feltétele. Nyilvántartás, igazolvány, jelvény (vhr. 7. §) A polgári természetőrökről az igazgatóság, helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat nyilvántartást vezet. Az igazgatóság, illetve a települési önkormányzat évente tájékoztatja a környezetvédelemért felelős minisztert az illetékességi területén működő polgári természetőrök számáról. Ha az igazgatóság, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat a megállapodást megköti, a polgári természetőr számára arcképes és sorszámozott igazolványt, valamint az igazolvány számával megegyező sorszámú polgári természetőr jelvényt bocsát rendelkezésre. A szolgálati igazolványban meg kell határozni azt a területet, ahol a polgári természetőr a Tvt.-ben meghatározott jogait gyakorolja, feladatait ellátja. Feladatellátás több nemzeti park igazgatóságnál [vhr. 7. § (4) bekezdés] Több igazgatóság illetékességi területén található országos jelentőségű védett természeti területre szóló polgári természetőri igazolványt az a polgári természetőr kaphat, aki legalább egy éve polgári természetőri feladatot lát el, és a kérelméhez az igazgatóságokkal kötött megállapodásokat és az igazgatóságok írásos egyetértését becsatolta. Ebben az esetben az az igazgatóság jár el, amelynek illetékességi területére az országos jelentőségű védett természeti terület legnagyobb része esik. Az arcképes és számozott igazolványt, valamint az igazolvány számával megegyező sorszámú polgári természetőr jelvényt is az eljáró igazgatóság bocsátja a polgári természetőr rendelkezésére. A megbízás megszűnése (vhr. 8. §) A polgári természetőr megállapodás szerinti megbízása megszűnik, ha <ul abp="1354"> <li abp="1355" style="text-align: justify;">a polgári természetőrre vonatkozó bármely feltétel megszűnik, illetőleg valamely kizáró feltétel bekövetkezik,</li> <li abp="1359" style="text-align: justify;">vállalt feladatát 1 éven át nem gyakorolja, illetőleg a polgári természetőri megbízatásáról lemond,</li> <li abp="1363" style="text-align: justify;">feladatai ellátására egészségügyi okból alkalmatlanná válik.</li> </ul> A polgári természetőrök országos létszámára nem áll rendelkezésre pontos adat (2011-ben 750 fő volt, amely létszám az eltelt 8 év alatt csökkent).   A TÁRSADALMI HALŐR A társadalmi halőr jogintézménye részben a polgári természetőr analógiájára alakult ki a halászati őrzés segítése céljából, amelyet a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) vezetett be. A hivatásos halőrök intézkedési jogosultságait a 2012. évi CXX. törvény és a módosított Hhvtv. szabályozza, ezért a halászati őrzésben lényeges változások következtek be évtizedünkben. 1. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSOK A Hhvtv. 56. § (1) bekezdése szerint a halgazdálkodásra jogosult köteles a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről gondoskodni. Az 57. § (1) bekezdése szerint a halgazdálkodásra jogosult kérelmére, ha a halászati őrzés és a halállomány-védelem biztosítása érdekében indokolt, a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi halőröket bíz meg. Személyi feltételek Társadalmi halőr az 57. § (2) bekezdése alapján az a büntetlen előéletű személy lehet, aki a) a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál díj ellenében hivatásos halőri vizsgát és a Hhvtv. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tett, és b) a halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik. A társadalmi halőr kétévente a halgazdálkodási hatóság által szervezett továbbképzésen köteles részt venni. Feladatok, jogosultságok A Hhvtv. 57. § (4) állapítja meg a társadalmi halőr jogosultságait, amelyek a következők: <ul abp="1430"> <li abp="1431" style="text-align: justify;">a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzése és azok átvétele,</li> <li abp="1435" style="text-align: justify;">halászati vagy horgászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartása a halászati őrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartása a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig,</li> <li abp="1439" style="text-align: justify;">a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzése, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a hal visszatartása a halászati őr megérkezéséig, vagy a hal visszaengedése.</li> </ul> A társadalmi halőr jogosult az 57. § (4) bekezdésében foglalt intézkedése keretében a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig. A polgári természetőrhöz viszonyítva tehát a társadalmi halőr intézkedési jogosultságai – a halászati őrzés természetvédelmi őrzésnél szűkebb területén ugyan –, szélesebb körűek. 2. RENDELET SZINTŰ SZABÁLYOZÁSOK A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban vhr.) az alábbiak szerint szabályozza a társadalmi halőrrel összefüggő kérdéskört. Vizsga, továbbképzések, eskü A vhr. 39 – 41. §-ainak szabályozásai szerint a halgazdálkodási hatóság a hivatásos halőrök és a társadalmi halőrök számára tanfolyamot és halőri vizsgát szervez. A halgazdálkodási hatóság a sikeres vizsgát követően vizsgabizonyítványt állít ki. A társadalmi halőr kétévente köteles a halászattal és a horgászattal, a halvédelemmel, valamint a halászati őrzéssel összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzésen részt venni (lásd Hhvtv.-t is). A továbbképzésen való részvételt követő sikeres továbbképzési vizsgáról a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága vizsgabizonyítványt állít ki. A vizsgák részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium a halgazdálkodási hatóság bevonásával gondoskodik. A vizsgát tett társadalmi halőr jelölt megbízatását megelőzően a működésének helye szerinti halgazdálkodási hatóság előtt köteles a vhr. szerinti esküt tenni. A halgazdálkodási hatóság az eskü letételéről szóló esküokmányt ad ki, amelyet a halgazdálkodási hatóság őriz. Szolgálat igazolvány és napló A halgazdálkodási hatóság az esküt tett társadalmi halőr részére visszavonásig érvényes társadalmi halőr szolgálati igazolványt állít ki, valamint szolgálati naplót ad ki. A társadalmi halőr megbízatása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén 5 napon belül köteles a társadalmi halőr igazolványt a halgazdálkodási hatóságnak leadni. Előírt őri létszámok A vhr. 42. §-a (1) bekezdése alapján a halgazdálkodásra jogosult a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület őrzését társadalmi halőr megbízásával is végezheti. A vhr. 42. § (2) – (4) bekezdései az őrzés minimális létszámát illetően a következőképpen rendelkeznek: <ul abp="1512"> <li abp="1513" style="text-align: justify;">minden 10 hektárnál nagyobb, de 50 hektárnál kisebb nyilvántartott vízfelületű halgazdálkodási vízterületen a jogosult köteles legalább 5 fő társadalmi halőr megbízásával vagy 1 fő hivatásos halőr foglalkoztatásával vagy megbízásával eleget tenni őrzési kötelezettségeinek,</li> <li abp="1518" style="text-align: justify;">ha az ugyanazon jogosult által hasznosított halgazdálkodási vízterület mérete az 50 hektárt meghaladja, a halgazdálkodásra jogosult a vhr.-ben a halgazdálkodási vízterület nagysága szerint meghatározott létszámú hivatásos halőr alkalmazására kötelezett,</li> <li abp="1522" style="text-align: justify;">az 50 hektár feletti halgazdálkodási vízterületen az előírt halászati őri létszám társadalmi halőrrel nem helyettesíthető.</li> </ul> A halászati őrzést országosan mintegy ezer fő társadalmi halőr segíti. 2019 © Dr. Temesi Géza </div> Mon, 12 Dec 2022 13:56:17 +0100 Tue, 29 Nov 2022 14:34:09 +0100